* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 125.11 KB | |
| 2008-05-06 10:44:22 | |
 | |||||||
Nyilvános  799 | 4756 | Gelse - Ki kicsoda Zala megyében 1996 345-347old. | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: GELSE Gelse, a jellegzetes sza-lagtelkes úti falu Nagy-kanizsától 17 kilomé-terre északra fekszik. A falu az Árpád-kor óta la-kott település, első ok-leveles említése 1280 körül: Guelse. Magyar helységnév, akár a Gel-lért vagy Gellén (Kilián) név becéző képzős szár-mazékából, akár a szláv Golesza személynévből magyaros névadással. A gelsei föld a középkorban várszolgáké lehetett, mert "1268-ban - írja Holub József a Zala megye története a középkorban című köny-vében - Ukk határjárásban hosszútóti és gelsei várszolgák említtetnek, 1284-ben pedig IV. László Gelse várföldet a Tomaj nembeli Tiba comesnek adományozta". Arra is bő- ven találunk bizonyítékot, hogy a korai időszakban nemesember élt ezen a vidéken. V. István például 1270-ben uralkodói hálából emelte a nemesek sorába azt a Kisgelsei (Andronicus fia) Domokost, aki "a zalai várszolgáktól származott, s aki nagy szolgála- tot tett neki, amikor szülői üldöztetése elől Feketehalom várába menekült". Az Anjouk korában nagyobb egyházas hely lehetett ("1329-ben a pécsi káptalan jelenti V. Károlyinak, hogy Vörös Bárd mestert beiktatta Gelse, zalai váriold, Lak és berzence birtokába, amelyek magszakadás folytán szálltak a királyra"), a török időkben azonban elhagyták lakói. A török támadások az 1540-es évektől fenyegették a falut. A legnagyobb csata 1587 augusztusában zajlott le Gelse és Kacorlak határában. A magyar csapatok vezére Zrínyi György volt. Ebből a korból maradt ránk a falu tör-ténetéhez kapcsolódó legismertebb legenda: a hét ördög mondakör. Gelse a XVIII. században népesedett be újból. Ezen időszak legszebb emléke az 1 786-ban (a köz-ség régi temploma helyére) épített új, Sarlós Bol-dogasszony későbarokk templom, amely Gelse legrégibb műemlék jellegű épületének tekinthető. Szentélyének mennyezetén freskó látható: Mária megkoronázása, a sarkokban a négy evangélista. Dorffmeister egyik tanítványának müve lehet, 1790 tájáról (Zala megye műemlékei). Más műemlékek a faluban nincsenek, ám az utak mellett a határban több kőkereszt is látható, ezek a népi vallásosság értékes, ám egyre gyakrabban megrongált darabjai. Talán a legszebb kereszt a templomkertben található, ez az Egyesült Álla-mokba kivándorolt gelseiek adománya. A templomkertben van az I. és a II. világháború ál- dozatainak emelt emlékmű is. A község a XIX. század végén, a XX. század elején érte el fejlődésének csúcsát. Lélekszáma elérte az 1700 főt és a községben jelentős ipari te-vékenység folyt. A XX. század viharai nem múltak el nyomtalanul. Je-lentős volt a kivándorlás, a két világháború sok véráldozatot követelt. A zsidóüldözések hatására a II. világháború után szinte teljesen eltűnt az ipa-ros és a kereskedő réteg. Az ötvenes években a mezőgazdaság kollektivizálása során elkezdték a fa-luban a termelőszövetkezet szervezését, ezzel együtt leépítették a még megmaradt ipart, a gőzmalmot, a fűrésztelepet. Az ellentmondásos korszak-ban a tsz munkát adott ugyan a falu agrárnépességének, de leszoktatta az embereket az önállóság-ról. A háztáji gazdálkodás ezzel együtt időnként beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s a lakosság (miután munkaidő lejárta után is elkezdett egy másik műszakot) szemlátomást gyarapodott. A hat-vanas években a tanács körzetközpontjává ugyan megtették Gelsét, de az adminisztratív funk-ciókhoz csak néhány alapvető szolgáltató feladat járult. A lakosság zöme kénytelen volt Nagykanizsán munkát vállalni, vagy a második gazdaságban boldogulni. A községben egy-egy régi pince őrzi a több évszázados múltra visszatekintő szőlő-művelés hagyományát, ezek a népi építészet utolsó remeklései Gelsén. A néphagyo-mányok korábban sokrétűen beépültek a falu életébe. Az ünnepekhez szokások kapcso-lódtak (a húshagyó keddi maszkázás, a húsvéti komáló vasárnap, a pünkösdi zöldágjárás nevű gyermekjáték, a szüreti nagykapu-állítás és őrzés, a karácsonyi betlehemezés stb.). A község önkormányzatának tervei között szerepel a népszokások összegyűjtése, feldol-gozása és rögzítése. A települést ma 1312-en lakják. Gelse 1970-től húsz éven át központja volt a hat másik községet magába foglaló járásnak, 1990-től jogilag és gazdaságilag is önálló: Gel-se, Gelsesziget és Kilimán települések körjegyzőségének székhelye. Nemcsak igazgatási, de egészségügyi, oktatási, mű-velődési és hírközlési központnak te-kinthető. A településen tizenöt tantermes, modern tornacsarnokkal rendelkező, 5 falu 240 gyerekét oktató általános iskola, három csoport befogadására alkalmas napköziott-honos óvoda működik, a művelődési ház színházteremmel rendelkezik. Az iskola tevékenységét a már zenei részleggel is ren-delkező 15 ezer kötetes könyvtár segíti. Az iskola konyhája és ebédlője hétvégen-ként igénybe vehető családi és társadalmi események megrendezésére, a tornacsar-nok pedig felszerelésével együtt sport-célokat szolgál. Az egészségügyi szolgál-tatások teljességét a háziorvos, a fogorvos, a védőnői szolgálat és a gyógyszertár biz-tosítja. A háziorvosi rendelőben minilabort rendeztek be, így ma már csak a speciális vizsgálatok miatt kell Nagykanizsára utazni. A lakók pénzügyeivel a takarékszö-vetkezetben és a postán foglalkoznak, a faluban a Közép-Zalai ÁFÉSZ-nek van üzlete, mellette megjelen-tek a kereskedők, a vállalkozók. A községben jelenleg csaknem 20 különféle üzlet talál-ható, a lakossági szol-gáltatásokon pedig 20 vállalkozó osztozik. A faluban 2 körzeti meg-bízott rendőr dolgozik, s a tervek szerint a gel-seiek önálló rendőrőr-söt hoznak létre. Gelse 1977 óta ren-delkezik vízhálózattal. A szippantott szenny-vizek ártalmatlan elhe-lyezése tette szükségessé a csatornahálózat és a hozzá tartozó szennyvíztisztító telep megépítését. 1992-ben megoldódott a szemét házaktól való elszállításának ügye, 1994-ben telefonhálózat épült. Ha a lakosság lélekszáma nem is, de a házak száma folyma-tosan nő, ezért az elmúlt időszakban újabb önkormányzati földterületet felparcelláztak. A gazdasági életben a mezőgazdaságé a főszerep: a kilenc település agrártevékenységét összefogó "Március 15" Gazdálkodók Szövetkezetének Gelsén van a székhelye. Alakok házikertekkel és szőlőműveléssel foglalkoznak. A mezőgazdasági vállalkozók a téesz-ből kivitt részarány-tulajdon-, vagy a kárpótlási árveréseken licitált és megvásárolt föl-deken gazdálkodnak. Az ipari tevékenység - néhány kisiparos kivételével - nem számot-tevő. 30 főt foglalkoztat az 1991 óta termelő, községi beruházású varroda. A 300 hely-ben lévő munkahelyen 217 gelsei dolgozik. Ugyanennyien ingáznak Zalaegerszegre vagy Nagykanizsára. Az 1990-es önkormányzati választásokon Rácz József nyerte el a polgármesteri tisztet. Képviselővé Gergelicsné Turi Katalint, Harangozó Zoltánt, Hor-váth Dezsőt, Kálóczi Irmát, Kenessey Rudolfhét, Lukács Emilt, Mód Vincét, Sebők Nán-dort és Szegedi Ferencet választotta a lakosság. Az első ciklus eredményei között tartiák számon a kábeltelevíziós rendszer kiépítését, a tor-nacsarnok és a szennnyvíz-csatorna-hálózat megépí-tését. 1994-ben a falu megerősí-tette tisztségében Rácz Jó-zsef polgármestert, a testü-let pedig Szegedi Ferencet alpolgármesterré választot-ta (csak a polgármestert választja a polgár közvet-lenül). Képviselői mandá-tumhoz jutott Dr. Józanné dr. Kancsó Jolán, Haran-gozó Zoltán, Horváth De-zső, Kálócziné Éberling Márta, Kenessey Rudolfné és Vigh György. |
